Hogy őszinte legyek, rosszul vagyok. Nem fizikailag, hanem szellemileg ... Mindennél jobban örülnék, ha minden a régi lenne a lelki világomban . Például, amikor nem voltak érzéseim semmi problémán nem volt sem magammal, sem másokkal . Minden felborult bennem . Szó szerint elvesztettem önmagam, azt aki voltam és tudom, hogy vagyok valahol ... Mindig eszembe jut ő , a régi együtt töltött napok , a nevetések , az ölelések , a szópárbajok . Valahol hiányzik , de talán jobb ez így . Egyébként ki nem állhatom ezt az el nem mondható érzést ami fullasztva próbál előtörni belőlem .. aztán valahol mindig megakad, hol a gyomromban , hol a torkomban. Aztán egyszer csak elmúlik és újra mosoly kerül az arcomra, majd megjelenik a mosolygödröm ami magányosan mutatkozik meg a jobb oldali arcomon. Ma úgy éreztem muszáj megnéznem egy romantikus filmet. A Kedves John-t választottam és mindenkinek ajánlom .. könnyeket csalt a szemembe bár lehet, hogy csak a labilis lelkiállapotom miatt történt ez a jelenség, ami mostanság már-már túl ritka ...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése