A mai reggelen végre arra ébredtem, hogy a nap fényes sugarai belopakodnak a 3. emeleti ablakomon. Nagyon nehezen kászálódtam ki az ágyból, mivel napok óta nem alszom jól. Összeszedtem magam majd Anyával mentünk a beiratkozásra. Kereskedelem-marketing szakra fogok járni és meg mondom őszintén izgatottan várom az új iskolát és az eredményeimet is. Később megfőztem az ebédet majd át adtam magam az édes semmittevésnek. Teázgattam, olvastam és a fejem megtelt ötletekkel, amiket le is jegyeztem a noteszomba, hogy felhasználhassam a történetemhez. Ugyanakkor sokat gondolkoztam ... még mindig nem tudom kiverni a fejemből a szavait, hogy ne felejtsem el, maradjunk barátok és még sorolhatnám. Ahhoz képest, hogy mennyire fennköltőn mondta, hogy emlékezzek rá és , hogy ő soha nem fog elfelejteni már el is kezdte a folyamatot... Mióta végett vetettünk a se veled se nélküled kapcsolatnak nem nevezhető dolognak, nem is beszéltünk. Persze ez csak jó, hiszen így még könnyebb magam mögött hagynom a rossz dolgokat, amiket tőle kaptam... Természetesen a jó és szép dolgokat megőrzöm, de inkább a rossz emlékek dominálnak. A hétvégét Apáéknál és Encsinél fogom tölteni. Holnap még elugrom gyors a könyvtárba, vissza viszem a kiolvasott könyveket és levonatozok Apáékhoz. Szombati estét és éjjelt Encsi és még pár barátom társaságában fogom tölteni, hiszen a szülinapunkat "ünnepeljük" utólag. : )