Mivel Apáékkal nem tudok elmenni nyaralni a saját nagyanyám miatt, ezért Anya élettársa adott egy ajánlatot : mivel ő egy turisztikai cég buszsofőrje elvinne engem Franciaországba. 7 napos út de egyedül lennék vele, mivel Anya nem tud két szabadságot kivenni júliusban hiszen a hónap végén költözünk. Viszont tegnap este elég sokat gondolkodtam erről a dologról ... és úgy döntöttem, hogy most eljutottam arra a szintre ( igazából már korrábban ) , hogy ne a saját magam érdekeit nézzem. Ezért nem megyek Franciaországba mivel több mint száz ezer forint az út és úgy gondolom, hogy Anyáék ezt a pénzt a lakásra is fordíthatnák vagy bármi másra. Majd elmegyek barátokkal Balatonra vagy valami, de most nem akarom ezzel is terhelni őket. Így döntöttem és teljesen biztos vagyok benne, hogy amikor vissza jönnék az útról kínzó lelkiismeret furdalásom támadna, mint általában. Lesz még lehetőségem Franciaország bejárására, ebben biztos vagyok. A mai napomat mászkálás helyett olvasással töltöttem, nagyrészt. Holnap Dorinával és Encsivel fogom tölteni délutánom, szombaton pedig egy egész éjjelen át élvezhetem majd a társaságukat.