2010. március 28., vasárnap

félig háttal a világnak

Nem tartozom senkinek sem magyarázattal . Megtörtént , ezen már senki nem tud változtatni ... de az én dolgom , és nincs szükségem arra , hogy belém kössetek vagy a szemrehányóan meghurcoljatok ... Majdnem meghaltam és ezt csak magamnak köszönhetem . Olyas valakiknek köszönhetem az életem , akiket abban a percben teljes szívemből utáltam mikor szóltak az orvosnak , hogy vizsgáljanak meg . Csütörtök délután történt az egész ... Hazajöttem matekról , meg mostam a hajam és egyszer csak megtaláltam a gondosan elrejtett Andaxint és a többi tablettát , nyugtatót amit még Fanni hagyott itt nekem . Bevettem jó párat majd ittam rá egy-két korty Jägert . Összeszedtem magam és felszálltam a buszra . Az érzés olyan volt mint amilyennek az elmúlt két napban éreztem magam .. ugyan ezeknek a tablettáknak köszönhetően . A busz velem együtt lebegett. Aztán felszálltak Rékuék a buszra és ő egyből észrevette rajtam , hogy ismét bevettem őket . Láttam , ahogy a könnyek gyűlnek a szemébe , hogy nem hallgattam sem rá sem a Zsombira. De ez akkor nem érdekelt. Őnző voltam és csak azzal törödtem , hogy végre nem érzek fájdalmat csak a könnyedséget . Előre mentem a gyerekosztályra és ahogy beléptem az ajtón Fanni futott felém . Megölelt és hirtelen könnyeket csalt a szemembe buzgósága .. örültem , hogy mellette vagyok , ha már azt nem tudtam megakadályozni , hogy 1 óra válassza el a haláltól . Leültünk az asztalhoz oda ahol a Zsombi és az Olivér ült .. mellettünk a Norbi volt . Teljesen elöntött a magam utálata és csak az járt a fejemben , hogy amiatt ami a Fannival történt az én hibám volt . Lefutottam cigizni , az agyam teljesen elborult volt . Leültem az épülettel szemben lévő padra , és sirtam . Aztán leült mellém az Evelin velem szembe pedig a Zsombi állt . Nem akartam figyelni a jelenlétükre ... Aztán olyasmit mondott , amivel tudta , hogy tud rám hatni .

- Legalább a Fanni miatt menj vissza , mert miattad akar lejönni hozzád .. Hamár rám nem hallgatsz . -

Eloltottam az éppen elkezdett cigit , és felmentem . Broki megfogott és azt mondta , menjek vele . Bevitt egy szobába , ahol egy doktornő ült . Mikor fel birtam fogni , mi folyik itt hirtelen megfordultam és minden erőmmel azon voltam , hogy kijussak a vizsgálóból . De nem tudtam , nem tudtam mert egyszerre 4-en állták el előlem az utat . Aztán feladtam .. Továbbra is sírtam , és leültem . Trixi maradt benn velem , majd elvette a telefonom , hogy fel tudja hivni Anyáékat . Addig a doktornő felvette az adataimat , kikérdezett , hogy mit vettem be .. és megvizsgálta , hogy mennyire állok a gyógyszer hatása alatt . Amint a vizsgálóasztalon ültem és közbe közbe kipróbáltam nézni láttam , hogy majdnem mindenki ott áll az ajtó előtt . Bejött egy ápolónő , hozott egy pizsamát . Közölték , hogy gyomormosás . Én pedig könyörögtem , hogy ne mert ha ezt Anyáék megtudják , mérhetetlenül csalódnak majd bennem . Nem akartam az életemmel törődni . Átmentünk egy másik szobába és láttam , hogy minden szem rám szegeződik .. Én pedig könnyes szemmel ballagtam át az ápolónő mellett . Fel kellett feküdnöm egy asztalra , majd betekertek egy nagy fehér lepedőbe , össze kötötték a hajam is . Bejött a doktornő és csak annyit mondott , hogy :
- Ha ügyes leszel és azt csinálod , amit mondok nem fog fájni és nem lesz semmi baj . - egy piros csövet láttam és egy kancsó vizet . - Most pedig vegyél mély levegőt és nyisd nagyra a szád! -
Kinyitottam , következő pillanatban azt vettem észre , hogy a torkomban van a cső és nem kapok rendesen levegőt . Öklendeztem , fulladoztam , ők pedig csinálták a dolgukat . Leöntöttek két kancsó vizet a gyomromba , majd végül orvosi szenet . Nem voltam teljesen magamnál , a következő pillanatban azt hallottam az orvostól hogy :
- Látod , tudtam én , hogy nagyon ügyes kislány vagy ! - én meg csak voltam .

Éppen a branürt tették be , és vettek vért mikor megjelent anya . Soha nem fogom elfelejteni az arcát és azt amit láttam rajta . A fájdalmat , csalódottságot és a félelmet , hogy elveszít . Apám felesége is kinn volt az ajtó előtt , szeme könnyekkel tele . Mikor kijöttem a szobából , senkire nem néztem rá . Csak bementem a kórterembe és leültem az ágyra .. majd rámkötötték az infúziót . Nem fogom elfelejteni az arcokat amiket láttam , a fájdalmukat . Apám könnyeit és a többiekét , akik értem aggódtak és nem tudták eldönteni , mit kezdjenek a helyzettel ... És ezekben a percekben jöttem rá , hogy egy korszak lezárult , már semmi nem lesz ugyan olyan mint eddig . Minden más lesz ... és ez így is van . Másnap már ki is engedtek minket , mert jött egy hányás - hasmenéses beteg...

Egy biztos , jó ideig nem mehetek sehova ... pszichológushoz kell járnom és egy pár barátot hanyagolnom kell . Az osztályban inkább a fiúk vannak velem , akiknek úgy érzem éppen sokat köszönhetek.
Mindenkinek nagyon sokat köszönhetek , de legfőképpen a családomnak . Megbántam amit tettem .

Tettem okához , igazából senkinek semmi köze . Én mégis megpróbálom elmagyarázni . Nem a Fanni vitt bele , nem kényszerített rá , hogy bevegyem . Én kértem tőle és én vagyok azért a hibás , ami történt . Ha annyira igazi barát lennék , ott fejeltem volna le a Fannit ... amikor elővette a tablettákat , hogy beveszi ... Meg mondom őszintén magamat hibáztattam , amiatt ami vele történt . Ez az egyik ok . A másik pedig : elegem volt mindenből és mindenkiből . Semmi nem jött össze , az iskolában a jegyeim egyre csak romlottak , az osztálytársakkal sem volt jó kapcsolatom , elvesztettem a szerelmet és bántott minden amiket az elmúlt időkben tettem. Igen , lehet , hogy majdnem elvettem magamtól egy életet ... de így utólag vissza gondolva nem tehetek ilyet és a félreértések elkerülése végett , NEM AKARTAM MEGHALNI ! . Kaptam egy életet , meg kell becsülnöm és ezentúl meg is fogom . Bár a cigiről nem szokok le , nem fogok bebaszni hétvégente és a maradék tablettákat is oda adtam Anyának .

Ennyi , kavarást befejezni . Elmondtam nagyjából mindent , elégedjetek meg ennyivel .
Másfelől nem érdekel a véleményetek.


Sajnálom , és köszönök mindent azoknak akik megmentették az életem és mellettem vannak ebben a nehéz időszakban !


6 megjegyzés:

  1. most már mindent tisztán látok.... ahogy leírtad ezt az egészet. huuu... elsírtam magam :O és ne törődj senki véleményével. te tudod egyedül az igazságot :)

    xo: xénia.

    VálaszTörlés
  2. köszönöm xénia . hiányzol.. szeretlek.

    VálaszTörlés
  3. hiányoznál nekünk angi nagyon. L
    xo fannu

    VálaszTörlés
  4. sajnálom ami történt .. nagyon de nagyon . és örülök ,hogy nem lett ennél nagyobb bajod és ,hogy megtudtak gyúgyítani az orvosok.. :) angi(L)

    merci.

    VálaszTörlés
  5. Ohh...

    Emlékszem, mikor az én barátnőm csinálta ezt... Mindenkinek nagyon nehéz volt, de túlléptünk rajta, és nyugalom van...

    VálaszTörlés