2010. június 15., kedd

think of you ..


Vasárnap 15 éves lettem . Kezdek rájönni, hogy lassan egyre több és több felelősséggel fogok rendelkezni, ami kissé megrémiszt ... Emlékszem, mikor még kislány voltam folyamatosan arra vágytam, hogy felnőtt legyek . De mára, mikor már kezdem érezni, hogy mennyi feladat fog rám várni, mennyi felelősség, mennyi gond, mennyi fájdalom és mennyi küzdelem. Nekem is meg kell küzdenem ezzel a nehéz világgal ... ami nehéz lesz, tudom . De vagy megbirkózok vele vagy elbukok, más lehetőség NINCS . Úgy döntöttem, tiszta lappal kezdek . Megpróbálom egy időre félre tenni a múltat és élni a jelenben , élvezni minden percét . Egy pillanat alatt tűnt el az a 8 év amit a Deák falai közt töltöttem, és most vége, többé nem jön vissza már. Ennek pedig kifejezetten örülök, és nem azért mert nem fognak hiányozni a barátaim ... egyszerűen csak túl kell lépnem egy időszakon és egy újat kell elkezdenem. Újabb megpróbáltatások elé nézek és tudom , hogy nehéz lesz ... De ha elég erős vagyok hozzá, meg tudom csinálni . Az érzelmeimet nagyjából elfojtom, ami tudom, hogy nem a legjobb ... de most nincs olyan ember, akivel szándékomban áll megosztani. Szóval, végre BOLDOG VAGYOK !

3 megjegyzés:

  1. szerintem ez nem jó.
    ne igy nézd, 15 évesen még hihetetlenül fiatal vagy, és ez pont jó is.
    a gimnáziumi évek a legjobbak, sok meg sok izgalmas dolog történik majd veled.
    nincs semmi küzdelem, nincsenek harcok,
    csak konstans úszás az árral, kényelmesen visz a hátszél.
    az meg, hogy a jelenben élsz majd, ez azért hülyeség, mert attól, hogy gondolkodsz, emlékszel, még a jelenben vagy folyamatosan ám, azt akarhattad kifejezni, hogy újra lehetőséged van kiépíteni tudatosan egy társaságot magad köré, vagy beillesztkedhetsz, döntsd el mi legyen.
    Nagyon-nagyon boldog szülinapot neked!

    Tsók,
    Dani

    VálaszTörlés
  2. Értem a véleményed, igazad van.. tényleg rosszul látom a dolgokat. Köszönöm szépen, puszi

    VálaszTörlés
  3. tudod, megfogott most ez a postod. nem tudom miért.
    szerintem Angi úgy kéne felfognod minden napot, hogy egy soha vissza nem térő alkalom arra, hogy élj. szerintem bőven tudod, hogy mire gondolok : ) ne megpróbáltatásnak vedd. úgy sokkal rosszabb, tudom.
    és lehet, még visszasírod a jó öreg Deákot : ) én is így voltam a dolgokkal tavaly év végén. aztán mégis én vagyok az, aki idén a legtöbbször ment vissza. : )

    VálaszTörlés